Gyakorlati szükségességek

Természetes személy: Élő embert, a személyhez fűződő jogok természetes  alanyát jelöli. Természetes személy önállóan jogképes ember, azaz saját nevében  jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat.  Jogi személy: a társadalom által elismert és a jogrendszer által önálló  jogalanyisággal felruházott célvagyon (alapítvány), vagy szervezet. (pl. KFT  (D.O.O.))  Gazdasági társaság: A gazdasági társaság üzletszerű, közös gazdasági  tevékenység folytatására, a tagok vagyoni hozzájárulásával létrehozott  vállalkozás, amelyben a tagok a nyereségből közösen részesednek és a  veszteséget közösen viselik.  Üzleti terv: Egy írásos nyilatkozat, amely leírja és elemzi a vállalkozást, valamint  részletes előrejelzéseket ad a jövőjéről. Az üzleti terv kiterjed a vállalkozás  indításának vagy bővítésének pénzügyi szempontjaira is – mennyi pénzre van  szükség a munkához és hogyan lehet visszajuttatni azt a vállalkozásba. 

A VÁLLALKOZÁS JOGI FORMÁI 

Egy vállalkozó számára az egyik legfontosabb üzleti döntés a jogi forma  megválasztása, amelyet meg kell hozni a társaság alapításakor. Ez megvalósulhat  egyéni vállalkozó regisztrációja során, vagy amennyiben gazdasági társaságként  szeretne működni, esetleg továbbfejlődni – cégalapítással. Ez a döntés jelentősen  befolyásolja a vállalkozás üzleti eredményeit.  Cég alapításakor a legjelentősebb szervezeti formák (vagy jogi formák) a  következők: 

• Egyéni vállalkozó: 

Az egyéni vállalkozó, mint jogi forma, az a természetes személy, aki  tevékenység végzésére és így jövedelemszerzésre van bejegyezve. Egy személy  nem regisztrálható több vállalkozóként, azaz egy természetes személy egy  vállalkozóként van jelen. Egy regisztrált vállalkozónak a tevékenysége végzésére  engedélye kell, hogy legyen.  A vállalkozónak joga van az üzleti tevékenység során rendelkeznie nyereségével.  Minden megtermelt jövedelem, azaz kereset vagy nyereség ebben az esetben a  vállalkozóé. A vállalkozó személyes vagyonával teljes egészében felel a tevékenysége során  felmerülő minden kötelezettségért. A vagyonhoz tartoznak a vállalkozás során  megszerzett eszközök, de azok az eszközök is, amelyek a vállalkozónál voltak,  mielőtt megnyitotta a cégét. 

• Korlátolt Felelősségű Társaság (KFT): 

A korlátolt felelősségű társaság egy gazdasági társaság alapításához választható  ki, mint jogi forma. A KFT-t legalább egy tag alapíthatja, vagy akár egy társaságon  belül több tag is lehet alapító. Ezen túlmenően az KFT-t mint jogi személyt  természetes személyek, más jogi személyek, valamint ezek együttesen is  megalapíthatják.  A törvény előírja a KFT alaptőkéjének minimális összegét, amely 100 dinár (A  törvény bizonyos tevékenységekre előírhat nagyobb összeget is). Az alapítók  csak arról döntenek, hogy mekkora lesz a kezdőtőke. Az alaptőke bevihető pénz,  eszköz vagy jogi formában is.  A KFT, mint gazdasági társaság, felelős a vállalat minden kötelezettségéért és  a vállalat vagyonáért. A KFT tagjai viszont nem felelősek a társaság minden  kötelezettségéért, csak az alaptőkében való részesedésükkel arányos mértékben.  Nem kell magánvagyonukkal felelősséget vállalniuk a kötelezettségekért, de ha  visszaélés, illegális tevékenységek és károkozás jön létre, akkor a KFT alapítói  felelősek lesznek a vállalat kötelezettségeiért.  Az alapítók a társaság tőkéjében részesedéssel rendelkeznek az alaptőke  részvényeinek mennyiségével arányosan, viszont az alapító okiratban ez másképp  is meghatározható. 

• Korlátozott partnerség: 

A korlátozott partnerség szintén egy gazdasági társaság alapításakor választható  jogi forma, amelynek megalakulásához legalább két tag szükséges – komplementar  (Ügyvezető tag) és komanditor (betétes tag). A betéti társaság alapítói lehetnek  jogi és természetes személyek. Az alapítók közül legalább egynek ügyvezetőnek  és legalább egy betétes tagnak kell lennie.  Az ügyvezető tag olyan partner és alapító, aki korlátlanul felel a partnerség  minden kötelezettségéért, azzal a vagyonnal, amelyet a betéti társaságba hozott.  A betétes tag korlátolt felelősséggel rendelkezik, és a részesedésének megfelelő  arányban felel a kötelezettségekért.  A fentiekből egyértelműen kiderül, hogy a betéti társaság alapítói nem azonos  státuszúak. Ezenkívül az ügyvezető tag irányítja és képviseli a vállalatot a feladatok  végrehajtásában, míg a betétesek nem rendelkeznek ilyen hatáskörökkel. 

• Részvénytársaság (RT) 

A részvénytársaság, mint gazdasági társaság, olyan jogi személy, amelynek  alaptőkéjét meghatározzák és azonos értékű részvényekre osztják fel. A társaság  ezen jogi formája egy vagy több alapító tőkéjének (részvényének) társításával jön  létre, akiket részvényeseknek nevezünk. A részvényesek lehetnek természetes és  jogi személyek.  A társaság összes kötelezettségéért vagy veszteségéért az RT felel minden  vagyonával. A részvényesek korlátozott mértékben felelnek a társaság  kötelezettségeiért, a társaságba bevitt vagyonuknak megfelelő arányban, kivéve  ha a részvényes felelős valamilyen visszaélés, vagy veszteség kialakulásáért a  társaságban. 

ÜZLETI TERV 

Az üzleti terv egy írásos nyilatkozat, amely leírja és elemzi a vállalkozást, valamint  részletes előrejelzéseket ad a jövőjéről. Az üzleti terv kiterjed a vállalkozás  indításának vagy bővítésének pénzügyi szempontjaira is – mennyi pénzre van  szükség a munkához és hogyan lehet visszajuttatni azt a vállalkozásba.  Az üzleti terv megírása komoly és felelősségteljes munka. Szinte kivétel  nélkül  minden tervtulajdonos örül, hogy van neki, és minden terv nélküli vállalkozó azt  kívánja, hogy írjon egyet. 

MIÉRT KELL ÜZLETI TERVET ÍRNI?

 

• Segít pénzt szerezni! 

A legtöbb hitelező befektető, üzleti partner írásbeli üzleti tervet igényel, mielőtt  komolyan fontolóra venne egy üzleti ajánlatot. Még egy ingatlantulajdonos is  fontolóra veszi kinek adja ki a lakását, vagy házát, mielőtt bérbeadja azt. Így  egy üzleti partner is szeretné látni, hogy megfontolt, stabil háttérrel rendelkező  vállalkozóval van dolga, aki ért ahhoz, amit csinál, és jól átgondolt tervet készít  ahhoz, hogy fennmaradó, nyereséges vállalkozást tudjon létrehozni. Természetesen  tevékenysége során minden vállalkozó számos kockázattal szembesülhet, de meg  kell győződni arról, hogy jó esélyei vannak a sikerre. 

• Segít eldönteni a folytatást, vagy leállást! 

A vállalkozás tulajdonosa a legfontosabb személy, aki biztos kell, hogy legyen  a tervek megalapozottságáról. Ezért a tervezés nagy része kettős célt szolgál:  Választ ad minden kérdésre, amelyet a leendő hitelezők és befektetők feltesznek,  de azt is megfogalmazza, hogyan áramlik a pénz a vállalkozás életében, mik az  erősségei és gyengeségei, és milyen reális esélyei vannak a sikerre. 

• Fejleszti az üzleti gondolkodást! 

A terv megírása lehetővé teszi, hogy lássuk, hogy a terv egyes részeinek  megváltoztatása hogyan növeli a nyereséget, vagy hogyan teljesít más célokat.  A vállalkozónak többek között analitikus gondolkodásmóddal kell rendelkeznie. A  vállalkozás egyes szempontjai saját elemzésekkel is vizsgálhatóak, amelyek által  sok problémára fény derülhet, mielőtt a tervek megvalósításra kerülnének. Ez a  képesség a tervek és az üzleti tervezés finomhangolásával növeli a siker esélyeit. 

• Javítja a siker esélyeit! 

A vállalkozói tevékenység kétségen kívül kockázatos. Egy vállalkozás megnyitása  vagy kibővítése saját, kölcsönbe vett, vagy egy befektető pénzének próbára  tételével jár. Ha minden jól végződik, akkor profitot termelünk, és visszafizethetjük  a hiteleket, de ha a becslés téves, akkor a vállalkozó és a befektetők pénzt  veszíthetnek, és megtapasztalhatják a kudarc okozta kényelmetlenségeket. 

• Segít a fennmaradásban! 

Sok vállalkozó számtalan órát tölt el a vészhelyzetek kezelésével, egyszerűen  azért, mert nem tanulták meg, hogyan kell előre tervezni. Az írásos üzleti terv  világos utat kínál a jövő felé, és megkönnyíti a döntéshozatalt. Bizonyos problémák  és lehetőségek követhető irányváltást jelenthetnek, míg mások zavaró tényezők  lehetnek, amelyeket az üzleti tervre hivatkozva lehetséges elkerülni. Az írott üzleti  terv segít szembenézni a tényekkel, ha a dolgok nem várt módon működnek.   Például, ha azt terveztük, hogy üzletünk a beindítás után három hónapig biztosan  fennmarad, de a negyedik hónapban kiderül, hogy heti 100 eurós veszteséggel  műkődik, akkor az üzlet terv segíthet abban, hogy észrevegyük hol kell változtatni.  Túl könnyű becsapni magunkat egy olyan vállalkozási szemlélettel, amely a  dolgokhoz „csak egy-két hónap és beindul” hozzáállással viszonyul, ahelyett, hogy  hosszútávon, folyamatosan összehasonlítanánk az eredményeket a céljainkkal. 

EGY JÓ ÜZLETI TERV JAVASOLT FEJEZETEI: 

Minden vállalkozó különbözik, így minden üzleti terv is eltérő. Vannak azonban  kulcsfontosságú elemek, amelyekkel minden jó tervnek rendelkeznie kell, és mindig  jó, ha az üzleti tervben világos és pontos összefoglalót adunk az üzleti célokról.  1.Vezetői összefoglaló  A vezetői összefoglalónak kell először az üzleti tervben megjelennie. Tartalmaznia  kell, hogy mit várunk el a vállalkozástól. Mivel ennek a fejezetnek az a célja, hogy  kiemelje, mit szándékozunk megvitatni a terv további részében, ezt a szakaszt írjuk  le utoljára. A vezetői összefoglaló a további fejezetek megállapításait összegzi  két-három oldalon. Könnyen  lehet, hogy az, akinek nincs ideje az egész üzleti  tervet végigolvasni, csak ezt tanulmányozza majd át.  2.Cégleírás  Az üzleti terv ezen szakaszában a vállalat leírása kell, hogy szerepeljen. A legjobb,  ha kulcsfontosságú információkat tartalmaz a vállalkozásáról, céljairól és a  kiszolgálni tervezett fogyasztókról.  A vállalkozás leírásnak azt is ki kell emelnie, hogy miként fog kiemelkedni a többi  vállalkozás közül, és hogy a kínált termékek és szolgáltatások hogyan lesznek  hasznosak a célközönség számára.  3.Piacelemzés  Ideális esetben a piaci elemzés a kínálat és kereslet közti viszonyt, piaci réseket, és  az ebből adódó lehetőségeket fogalmazza meg. Ebben a szakaszban piackutatási  adatok és statisztikák segítségével kell beszélni arról, hogy mennyire nyitottak  a vevők a termékeink/szolgáltatásaink iránt, várható-e változás, és hogyan  illeszkedik be a vállalkozás a piaci környezetbe.  4.Versenyelemzés  A jó üzleti terv bemutatja a vállalkozás egyértelmű összehasonlítását közvetlen  és közvetett versenytársakkal, a konkurenciával. A vállalkozó a lehető legjobban  kell, hogy ismerje erősségeit és gyengeségeit, és tudja, hogy vállalkozása hogyan  tűnhet ki a többi közül.  5.A menedzsment és a szervezet feltérképezése  A piaci elemzést követően az üzleti terv felvázolja a vállalat szervezeti struktúráját,  azaz, bemutatja a cégvezetőket, összefoglalja készségeiket és az elsődleges  munkaköri feladataikat. Ezt legtöbbször diagram segítségével vázolják:  Ábra: Szervezeti struktúra példa: Lineáris szervezeti felépítés  *Forrás: https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2011-0046_ vezetes_szervezes/SCO1/en-us/Content/6_%20tmakr.html  6.Termékek és szolgáltatások bemutatása  Aki olvassa az üzleti tervnek ezt a részét, pontosan tudnia kell, hogy mit tervez  a vállalkozó létrehozni és értékesíteni, mennyi ideig lesznek forgalomban a  termékek, és hogyan fogják kielégíteni a meglévő igényeket. Célszerű megemlíteni  a szállítókat is. Ha tudjuk, hogy mennyibe kerül a termékek előállítása és mennyi  bevételre számítunk, sokkal könnyebb tovább tervezni.  7.Marketing terv  Az üzleti tervben fontos leírni, hogyan fognak a termékek és szolgáltatások eljutni  a potenciális vevőkör elé. Erről szól a marketing. Pontosan meg kell határozni a  termékek népszerűsítéséhez szükséges lépéseket, ki kell választani a megfelelő  marketing stratégiát, és az ahhoz szükséges költségvetést.  8.Értékesítési stratégia  Hogyan adjuk el a termékeket / szolgáltatásokat? – Ez a legfontosabb kérdés,  amely megválaszolásra kerül, amikor az értékesítési stratégiáról van szó.  Ennek a fejezetnek a kidolgozásához nagy mértékben a piaci elemzésre,  versenyelemzésre és marketingtervre kell támaszkodnia, illetve azokkal  összhangban kell, hogy megfogalmazódott legyen. Jó kiindulópont, ha  meghatározzuk a célpiacot, az eladni kívánt termékek/szolgáltatások mennyiségét,  az árakat, illetve hogy milyen ütemben szeretnénk eladni azokat (Például  folyamatosan, vagy amikor igény van rá?). Éppen ezért nagyon fontos, hogy a  vállalkozó ismerje termékeit és vevőit egyaránt!  9.Finanszírozási igény  Ez a fejezet csak akkor ajánlott, ha előre meghatározható időn belül további  pénzeszközökre lenne szükség egy bizonyos projekt megvalósításához. Ebben  az esetben egy teljes rész fordítható arra, hogy a szükséges pénzmennyiség  megszerzéséről, felhasználási módjáról írjunk.  10.Pénzügyi előrejelzések  Az üzleti terv utolsó részében szerepelnek azok a pénzügyi célok és elvárások,  amelyek a piackutatás alapján lettek felállítva. Általában az első 12 hónap várható  bevétele és a vállalkozás üzleti életének második, harmadik, negyedik és ötödik  évének várható bevételei kerülnek felbecslésre.  

POTENCIÁLIS PÉNZFORRÁSOK  

A VÁLLALKOZÁS ELINDÍTÁSÁHOZ: 

A legtöbb kisvállalkozást a hat könnyen elérhető forrás egyikéből, vagy ezek  kombinációiból indítják el:  1.a vállalkozó megtakarításai  2.közeli barátoktól és rokonoktól kapott kölcsön  3.ingatlanok eladásából származó pénz 4.támogatások  5.banki kölcsönök  6.részvénybefektetések  A kölcsönök és a tőkebefektetések rendkívül nagy tervezést és elemzést igényelnek.  Ebből kifolyólag nélkülözhetetlen ezeknek a tanulmányozása.  

• Kölcsönök 

A kölcsön alapvetően egyszerű fogalom: Valaki pénzt ad cserébe az ígéretért, hogy  azt vissza is fizetik. A hitelező lehet bank, családtag, vállalkozó vagy bárki más,  aki hajlandó pénzt kölcsönadni. A hitelezőnek meg kell győződnie arról, hogy a  vállalkozó elég stabil és megbízható pénzforrásokkal rendelkezik ahhoz, hogy a  kölcsönbe vett pénzt időben vissza tudja fizetni. A hitelező szinte mindig kamatot  számít fel, amely kompenzálja a hitelezőnek azt a kockázatot, hogy nem fizeti  vissza a hitelt. A hitelező általában úgynevezettt kölcsönszerződést állít ki, amely  tartalmazza a hitelezés részleteit, és a felek jogait és kötelezettségeit.  Bár ezek az alapfogalmak egyszerűek, nem mindenkinek egyértelműek. Például  egyesek nagyon sok energiát fordítanak arra, hogy pénzt kölcsönözzenek, de  keveset gondolnak a visszafizetéssel járó kemény munkára. 

• Tőkebefektetések 

A tőkebefektető megvásárolja a vállalkozás egy részét, és annak tulajdonosa  (részvényese) lesz. A tőkebefektető osztozik a vállalkozás nyereségében, ha  az sikeres. Ellenkező esetben viszont (a vállalat jogi formájától függően), csak  a befektetés erejéig osztozik a veszteségben. Másként fogalmazva: a legtöbb  tőkebefektető kockázata az általuk felhalmozott pénzre korlátozódik, amely  elveszhet, ha az üzlet kudarcot vall.  A befektetők elvárják, hogy a pénzükre kölcsönbevett eszközként gondoljon a  vállalkozó, amelyet egy idő után vissza kell adni. Az üzleti tervnek tartalmaznia  kell egy előrejelzést arról is, hogy ez mikor és hogyan fog történni.

Következő: A vállalkozás fenntarthatósága