A menedzsment stílusai

A menedzsment fogalmának számos definíciója létezik. Viszont most nem az elméletek  értelmezése a cél. Talán a legegyszerűbben a menedzsment alatt egy folyamatot értünk,  különböző lépések sorozatát, amellyel vezetünk vagy irányítunk valamit. Gondoljunk  ilyenkor például a vállalat vezetőkre, kórház igazgatókra, iskola igazgatókra, de a  részleg vezetők, osztályvezető főorvosok, vagy a polgármester is egy menedzser.  Kijelenthetjük tehát, hogy minden vezetői pozíció menedzselési feladatokkal is jár.  Ezért fontos erről beszélnünk, mivel ha egyszer úgy döntenénk, hogy egy kis vállalatot  alapítanánk, „bizniszelnénk”, akkor ezek a folyamatok ismerősek lehetnek.   Minden menedzser tevékenységi körében találkozunk:  
  • Tervezéssel – ez a gondolkodási fázis, amikor is egy ötletünk van és eltervezzük azt,  hogy ezt a célt hogyan érhetjük el, mi fog kelleni hozzá, mi az, ami nélkülözhetetlen,  hogy elérjük ezt? Hogyan tudjuk azt megszerezni? 
  • Szervezéssel – mikor összehangoljuk a tevékenységeket, hogy minden folyékonyan,  gördülékenyen működjön. Célunk az, hogy ne legyenek fennakadások.
  • Irányítással – itt a beosztottjaink közötti munkálatok ellenőrzését értjük, itt hajtjuk  végre a különféle korrigálásokat, hogy továbbra is biztosan abban az irányban  haladjunk, hogy a célunkat elérjük. 
  • Vezetéssel – motiváljuk az embereket és tudatosan tereljük a pozitív végkimenetel  irányába. 
Sokszor alkalmazzuk ezeket a tevékenységeket még úgy is, hogy nem tudunk róla.  Képzeljük el magunkat az iskolában. Feladatok tömege hárul ránk és tudatosan vagy a  tudat nélkül 1. tervezünk és célokat tűzűnk ki 2. Igyekszünk a tantárgyak mindegyikét  sikeresen teljesíteni 3. saját magunkat, mint önmagunk beosztottját ellenőrizzük  azzal, hogy kikérdezzük és korrigáljuk tudásunkat a cél elérése érdekében, ami ebben  az esetben a jó jegy megszerzése vagy a tantárgy teljesítése. 4. biztajuk magunkat,  hatunk az önbizalmunkra, hogy sikerüljön.  

A MENEDZSER SZEREPE 

Ebből a szempontból is megközelíthetjük a menedzser fogalmát. Henry Mintzberg  a menedzser fogalmát több szegmensre osztotta fel. Felosztásából konkrétabban  értelmezhetjük, hogy egy menedzser milyen feladatokat végez el, milyen szerepet lát el  a tevékenysége során. Közelebbről nyerünk betekintést, hogy mit is jelent menedzsernek  lenni az INTERPERSZONÁLIS szerepe alapján:  
  • Képvisel – szimbólumot képvisel kötelezettségekkel. Dokumentumok aláírásával,  döntések mérlegelésével foglalkozik. 
  • Kapcsolatot tart – a vállalatunk számára információkat gyűjt össze, fenntartja a  széleskörű kapcsolattartási feladatokat. 
  • Vezet – Ez a szerep értelmezhető a legszéleskörűbben, motiválja és vezényli,  irányítja a munkafeladatokat, koordinál. 
Az INFORMÁCIÓS szerepe alapján, lényegében az információk gyűjtését, feldolgozását  és továbbítását értjük, melyet feloszthatunk: 
  • Idegközpont szerepe alapján – ami talán nem a legjobb szó, de Henry Mintzberg  ez mellet döntött, mivel a menedzserek teljes mértékben információs gócpontként  lépnek fel, hiszen ők követik az összes tevékenységet, ami lezajlik a vállalaton belül  a munkások között, az ügyfelekkel és a partnerekkel is, vagy a másik vállalatokból,  mind ezért kijelenthetjük tehát, hogy mindez által egy információgyűjtő szerepet  töltenek be. 
  • Információ elosztás szempontjából – Továbbítják az információkat a beosztottak  között. 
  • Szóvivő szemponjából– Továbbítják az információkat a kívülállók felé. 
DÖNTÉSI szerepe alapján. Kijelenthetjük, hogy felelősséget vállal a beosztottak  tevékenységeiért, és mivel az információkra neki van a legteljeskörűbb rálátása, ezért  ő az, aki képes komplex stratégiai és szervezeti döntéseket hozni. Ezzel kapcsolatban  megkülönböztetünk: 
  • Vállalkozói szerepet – a menedzser az, aki felkutatja a lehetőségeket és a problémák  halmazát egy vállalaton belül, és kezdeményezi a bizonyos lépéseket, hogy a  problémák megszüntetésével vagy kidolgozásával megvalósítsa a lehetőségek  elérésének módját. 
  • Probléma kezelő szerepet– Felvállalja a hirtelen felbukkanó problémák megoldását.  Ezek olyan gondok, amelyek nem megszokottak, nem rutinszerűen bukkannak fel. • Erőforrás elosztó szerepet– Gyakorlatilag az erőforrások kezelését és szervezését  értjük ez alatt, hogy ki mit, mikor, hol, és hogyan végez. 
  • Tárgyaló szerepet– tárgyalások résztvevője, vezetője, melyeken számos fontos  vállalaton belüli munkatársakkal, vagy működéssel kapcsolatos döntések  meghozatalában vesz részt, illetve vállalaton kívüli tárgyalásokat folytathat az  ügyfelekkel. 
Sok esetben, ha elkezdünk egy vállalkozást, a tőke hiányára hivatkozva, mi leszünk  azok, akik ezeket a szerepeket betöltik.  

A KÜLÖNBSÉGEK A VEZETŐ ÉS A MENAGER KÖZÖTT 

Sokszor azt tapasztalhatjuk, hogy ezt a két fogalmat a vállalkozók gyakran  összetévesztik. A vezető és a menager ugyanis nem szinonímák egymással. A vezető  egy vállalaton belül az a személy, akinek követői vannak. Vezető lehet az a személy  is, aki egy csoporton belül nagyobb szaktudással, tekintéllyel rendelkezik és ez által  befolyásolja, kihathat a munkatársai munkájára. Ezt informális hatalomforrásnak hívjuk.  A menager viszont a hatalom gyakorláson, vezetésen kívül más szerepeket is betölt, mint  például a tervezés, szervezés és irányítás. Tehát, amikor egy menedzserről beszélünk,  akkor nem csak a vezetés funkcióra gondolunk, hanem a tevékenységei egészére. Kotter  1999-ben megalkotott egy táblázatot a főbb különbségek hangsúlyozása céljából.  Ebből kiemeltük: 
Vezetők  Menagerek
A dolgokat helyesen csinálják.  A helyes dolgokat csinálják.
A hatékonyság érdekli őket.  A hatás érdekli őket.
Fenntartják a rendszert,   adminisztrálnak. Újítanak, fejlesztik a rendszert.
A struktúrára fókuszálnak.  Az emberekre fókuszálnak.
Az ellenőrzésre alapoznak.  A bizalomra alapoznak.
Szervezik az embereket.  Irányt mutatnak az embereknek.
A stratégiát, a felépítést és a rendszert  helyezik előtérbe. A filozófiát, az alapértékeket és a közös  célt helyezik előtérbe.
Rövid távon gondolkodnak.  Hosszú távon gondolkodnak.
Azt kérdezik, mikor és hogyan.  Azt kérdezik, mit és miért.
A jelenre koncentrálnak.  A jövőre koncentrálnak.
Szeretik a rendet és a   kiszámíthatóságot. Szeretik a változást.
Elvárják, hogy a többiek teljesítsenek.  Elérik, hogy a többiek kövessék őket.
Kotter, J.P., 1999. Harvard Business Manager, 2(2) pp.8-16 (részlet) 

DE ETTŐL HOGY LESZEK SIKERES VÁLLALKOZÓ? 

Felfedezheted, hogy milyen tulajdonságok lehetnek fontosak! Mint például:  
  • GONDOLKOZZUNK REÁLISAN – Több mint valószínű, hogy már hallottuk a  pesszimizmus és az optimizmus fogalmát. A reális gondolkodás valahol ez a  kettő között helyezkedik el. Jeff Bezos, az Amazon alapítója, 1995. július 16-án  megalapította az Amazon online kereskedelmi vállalatot, mivel tudta, hogy szükség  van az online kereskedelemre, ami akkoriban még gyermekcipőben járt. Mindez  megállapítható volt piackutatással, elemzésekkel, és a konkurencia felmérésével.  
Nekünk azonban nem kell ennyire előre gondolkodnunk, viszont példát vehetünk a  sikeres vállalkozókról. Nem szükséges a legjobbnak lennünk, viszont tudnunk kell  reálisan rálátni a dolgokra és felmérni a helyzetet.  
  • KERESSÜNK PÉNZT A SAJÁT KEDVTELÉSÜNKKEL – Bármilyen vállalkozás  indítása rengeteg türelmet és energiát igényel. Ebből kifolyólag hasznos, ha  olyasvalamibe kezdünk, ami számunkra érdekes vagy vonzó. Ugyanis abban az  esetben nem esnek majd nehezünkre a túlórák, és a kezdetleges fázisokban az  alacsony jövedelem sem lesz olyan demotiváló. 
  • LEGYÜNK A TETTEK EMBERE – ha sikeres vállalkozók szeretnénk lenni, akkor  nem ülhetünk ölbetett kézzel. Viszont körültekintőnek kell lennünk, nem szükséges  azonnal pénzt befektetni, de kutatnunk kell a piacot. Benjamin Graham, talán  az egyik legsikeresebb befektető, és Warren Buffett mentora, megírta a „The  Intelligent Inverstor” könyvet arról, hogy mennyire fontos felmérni valaminek  az értékét mielőtt belefektetünk. Ezáltal képes volt megállapítani, melyek azok  a részvénytársaságok, amelyek értéke alul van becsülve a piacon, feltárva a jó  befektetési lehetőségeket.  
  • FONTOS A JÓ ÖNBIZALOM – Hallhattuk már, hogy az önbizalom a kulcs mindenhez,  segítségével sokkal többet érhetünk el, mint gondolnánk. Sokkal nagyobb lehet a  motivációerőnk, könnyebben kezelhetjük a problémákat és a mindennapi stresszt.  
  • TEGYÜK FÉLRE AZ ÉRZELMEKET – Nem szabad megengednünk, hogy az  érzelmek befolyásoljanak bennünket. Vállalkozásunk tekintetében csak a saját  előrehaladásunkkal szabad foglalkoznunk. Vegyük például Donald Trumpot, a 90- es években a személyi csőd szélén állt. Ő megszüntette, valamint átszervezte az  összes nem jövedelmező vállalatát, tevékenységét, és ezzel jelentős összegeket  spórolt meg. Ennek köszönhetően tudott újra lábra állni és sikert aratni. 

VÁLLALKOZÓ VAGY NEM VÁLLALKOZÓ?  

Kielemezni a kettő közötti különbséget nem könnyű, viszont azt kijelenthetjük, hogy  a gondolkodásmódban kell keresni az eltéréseket. Az, aki vállalkozói szellemülettel  rendelkezik, sokszor láthatjuk, hogy elszántan küzd azért, hogy valamit elérjen, például  egy bizonyos profit szintet, tevékenységét, ugyanis a siker motiválja. Viszont számos  ok van arra is, hogy alaposan átgondoljuk a vállalat alapítást, melyeket a korábbiakban  már összegeztünk.  A vállalkozóvá vállás sokak számára csenghet érdekesen, hiszen meghatározhatjuk  a tevékenységünket, lehetőségünk van dönteni a szabadidőnkről, és a saját ötleteink  kivitelezésének lehetőségeiről. Viszont mérlegelnünk kell az ezzel járó felelősséget és  a problémamegoldó képességünket, melyek ahhoz szükségesek, hogy egy vállalkozást  sikeresen vezetni tudjunk. Pozitívnak, kommunikatívnak és kreatívnak kell lennünk. 

Érdekességek:  

SZAKTUDÁS? 

Számos példa szolgál arra, hogy különös szaktudás nélkül is nagy sikerré vált egy  vállalkozás a zseniális ötletnek köszönhetően. Természetesen ez ritkábban fordul elő  mint, hogy valaki sikeres vállalkozóvá vált egy területen, melyhez jól ért. 

TAPASZTALAT? 

Az örökös dilemma a szakmai képesítés és a tapasztalat fontossága, hogy mit tud és  mit tanult meg az ember. Egyértelműen mindkettőre szükségünk van. Feltételezhetően  az egyik legjobb módszer a gyakorlati tapasztalatszerzés, melyet a tanulmányok  utolsó két évében kell megszerezi bizonyos vállalatoknál. Ez által ugyanis jobban  megismerhetjük a piacot és a vásárlókat, könnyebben fogjuk tudni felmérni a veszélyeket  és a lehetőségeket, valamint a munkások ösztönzésére is elleshetünk ötleteket.  

ÜZLETIES GONDOLKODÁS? 

Egy tökéletesen jó szakember nem jelenti azt, hogy egyben jó üzletember is. Fontos,  hogy ismerjük a piacot és ösztönzést érezzünk a „bizniszhez”. Számos dolgot meg lehet  tanulni az üzlet és az eladás területén. 

GAZDASÁGI ISMERETEK? 

Egyértelműen pozitív ha értünk a pénzügyekhez, az adóhoz, a könyveléshez. Ha viszont  nem, számos képzés létezik, illetve segítséget tudunk kérni az erre szakosodott  vállalatoktól, szakemberektől. 

BE PROFESSIONAL!  

A „professzionális vállalkozó” az a vállalkozó, aki számára valóban a vállalkozása  a legfontosabb. Az önmegvalósítást szeretné összekötni a maga és alkalmazottai  szükségletével, ezért lép az áru vagy a szolgáltatások piacára. Tisztában van azzal,  hogy legfőképpen a vállalkozás elején rendkívül sok munkát és energiát kell, hogy  belefektessen az üzletébe. Tudja, hogy ez az idő alatt lerövidül a szabadideje, akár  az ünnepek alatt is. Tisztában van azzal, hogy nem fog rögtön sok pénzt keresni és  a jövedelme (keresete, pénze) akár meg is csappanhat a vállalkozása kezdetleges  fázisában. Nemcsak egyszeri alkalommal akar sikeressé válni, hanem állandó jelleggel.  Nemcsak az eladás az érdeke, hanem a folyamatos értékesítés. Fontosnak tartja a jó  minőségű és versenyképes termékek, valamint szolgáltatások kínálatát, a megfelelő  árukészletet (raktáron lévő termékek), reális árakat, megbízható beszállítókat  (beszerzők), alkalmazottakat és a vásárlókat is. Számára fontos a jó szakemberekkel  való együttműködés.  Egy vezető a vállalatban több szerepet is betölthet, lehet:  
  • Tervező – a célok és értékek kidolgozására koncentrál. 
  • Tanár – az iskolában a tanár a tábla vagy számítógép előtt oktat, viszont a modern  hozzáállással, tapasztalatokon alapuló útmutatást végzünk és felvilágosítunk. A  mai vezetők a modern tanárokhoz kell hogy hasonlítsanak. 
  • Gondnok – a vezető, mint gondnok alatt, a vezető törekvését értjük, hogy igyekszik  a vállalatot és a dolgozóit a cél elérése irányába terelni. 
Egy jó vezető nem kell hogy zseni legyen ahhoz, hogy sikeresnek nevezzük. Elegendő,  hogy tájékozott, tettre kész legyen, nyitott legyen a változásra, a különböző gondolkodási  típusokra, ösztönző legyen, és lássa az összefüggést a dolgok között. Nem szabad,  hogy a részletekben elvesszen, de egészként kell, hogy átlássa a feladatot. Önbizalma  és motiváltsága segítségével egy jó stratégiát kell összeállítania, ami a sikerhez vezet. 

KÖVESSÜK A SIKERES VEZETŐK TÍZ PARANCSOLATÁT! 

  • Keresd a változtatás modernizálásának lehetőségeit! 
  • Kísérletezz, tanulj a hibákból, fejlessz! 
  • Tervezz előre, gyárts stratégiát! 
  • Fogd össze az embereket, egyesülj a közös cél erése érdekében! • Bizalom kiépítésével segítsd elő az együttműködést! 
  • Motiváld az embereket a hatalom és információk megosztásával! • Mutass példát azzal, hogy úgy viselkedsz, ahogy beszélsz! 
  • Kis, rövidtávú célok kitűzésével motiváld és tedd elkötelezettebbé a beosztottakat! • Ismerd el az egyéni hozzájárulásokat a csapat sikeréhez! 
  • Ünnepeld meg a csoportteljesítményeket! 
Elkerülhetetlen, hogy stratégiailag gondolkozzunk, tehát jövőbelátóan kell terveznünk,  csak ezáltal feltételezhetjük, hogy milyen változások fognak fellépni, és hogy időben  fel fogunk tudni készülni azokra. Tisztában kell legyünk azzal, hogy mi is emberi  tulajdonságokkal rendelkezünk. Nem tudunk mindig mindenre felkészülni. Éppen ezért  szükséges, hogy támaszkodjunk a munkatársainkra, akik tisztában kell hogy legyenek  a képességeikkel, és folyamatosan fejleszteniük kell magukat ezzel arányosan. Három  csoportba sorolhatjuk a vezetőnek a feladatait: 
  • A hibák folyamatos kutatása és elhárítása.  
  • Az ügyek gördülékeny kivitelezése. 
  • Innoválás. 

JÖVŐ A COVID -19 UTÁN 

Ismét bebizonyosodott, hogy az előrelátható gondolkodás, a felkészültség a változásokra,  az alapos tervezés elengedhetetlen fontossággal bír a vállalatok szempontjából. Az  IBM Covid-19 és az üzleti élet jövője címet viselő kutatásban több mint 3800 vállalat  vezérigazgatója lett megkérdezve a változásokkal kapcsolatban. Ez a jelentős kutatás  22 országra és 20 iparágra terjedt ki, melyből kiderült, hogy 10 vállalatból 6 felgyorsította  a digitalizáció folyamatát. Kétharmada a vállalatoknak számos informatikai lemaradást  pótolt be az elmúlt időszakban, melyeket korábban nem tudtak az alkalmazottak  ellenállása és a technológiai lemaradottság miatt. A megkérdezett cégvezetőktől  megtudhattuk, hogy a jelen és az elkövetkező két év nagy problémái közé sorolhatjuk  a vállalatok struktúrájának bonyolultságát és a munkavállalók nagyobb terheltségét.  A IBM (Institute for Business Value) három kulcsterületet emelt ki, ahol a vállalkozók  aktívak voltak annak érdekében, hogy ne legyen jelentős a hanyatlás és a visszaesés  ebben az időszakban azokkal a vállalatokkal ellentétben, akik inkább a kivárás mellett  döntöttek, hogy visszatérjen minden a „normális kerékvágásba”.  
  • A RUGALMASSÁG ÉS ONLINE ADATHÁLÓZAT 
Valamilyen módon számíthattunk az alábbi eredményre, a vállalatok 94%-a tervezi, hogy  2022-ig kiterjeszti a munkafelületét online adatbázisokra, és nagyobb lesz a nyitottság  a partner alapú együttműködésre. A „Cloud Computing” (felhő technológia) fontossága  a következő években biztosan nőni fog, hiszen egyre többen használjuk az internetes  hálózat adattárolásának funkcióit. Kiemelhető, hogy a marketing és a vevőkkel való  kapcsolattartás online módszerei is jelentős előteret kapnak. 
  • TÖBB INTELIGENS MUNKAFOLYAMAT 
Egyre nagyobb a fontossága az online biztonságnak, hiszen a vállalatok sokkal több  tevékenységet végeznek az internetes felületeken, mint valaha. A vezetők 76%-a  előtérbe helyezi a biztonság fontosságát.  Éppen ezért várható az ilyen tevékenységet végző vállalatok számának a megduplázódása  a következő időszakban. Több lesz a digitális munkafolyamat, ezáltal olyan növekedési  stratégiák lehetőségei tárulnak a vállalkozók elé, amelyek segítségével eddig nem  tapasztalható módszereket tudnak majd alkalmazni. 
  • MODERN ÉS INNOVATÍV TÁMOGATÁS 
Rendkívül fontos, hogy a vállalatok figyelmet fordítsanak az alkalmazottak jólétére.  Sokan nem irodai munkát végeznek, és ilyen helyzetekben jelentősen megnőhet a  bizonytalanságérzet és a stressz. Ezért elkerülhetetlen, hogy ne figyeljünk fel ezekre a  faktorokra, mivel az ügyfeleink is sérülhetnek a munkvállalóink hanyagolásával együtt.  A kutatás szerint a vállalatvezetők az alkalmazottak jólétét a kiemelkedően fontos  tényezők közé sorolják. Viszont más kutatásokból azt is megállapíthatjuk, hogy nagy  különbségek jelentkeznek abban, hogy a segítségnyújtásról a vállalatvezetők és az  alkalmazottak hogyan vélekednek.  A tavaszi kutatásban résztvett vállalkozások háromnegyede úgy véli, hogy segítette az  alkalmazottait a munka elvégzéséhez szükséges információk ellátásában és a készségek  elsajátításában, viszont a munkavállalók mindössze 38%-a (a 40000-ből) értett ezzel  egyet. Azt is megállapították, hogy a munkaadók 80%-a azt állítja, hogy támogatja az  alkalmazottai lelki és fizikai egészségét, mégis az alkalmazottak kevesebb mint fele  gondolja ezt így.

Következő: A motiváció fontossága