Feltételek feltérképezése és környezetelemzés
A vállalkozói fejlődés napjainkban nagyon jelentőssé vált; tekintettel arra, hogy ez a gazdasági fejlődés kulcsa. Az iparfejlesztés, a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés célkitűzései a vállalkozói fejlődéstől függenek. A vállalkozók tehát az ipari fejlődés gyümölcsei, ami a munkanélküli fiatalok számára nagyobb foglalkoztatási lehetőségeket, az egy főre eső jövedelem növekedését, magasabb életszínvonal és megnövekedett egyéni megtakarításokat jelent.
A vállalkozói szellem tehát komplex jelenség, amelyet számos tényező kölcsönhatása befolyásol.
Mottó a környezet változásáról:
Azok számára alakulnak jól a dolgok, akik ki tudják használni azt, ahogyan a dolgok alakulnak!
Az üzleti ötlet sikere nagy mértékben a környezeti hatásoktól is függ, úgy az üzleten belül, mint a vállalkozáson kívül.
I. A külső, környezeti tényezőket a vállalkozó nem tudja befolyásolni, csupán alkalmazkodni tud hozzájuk, és a megfelelő lépéseket megtenni annak érdekében, hogy a környezeti változásokból eredő kockázatokat minimalizálja. Alapvetően a külső környezeti tényezők 4 csoportját tudjuk megkülönböztetni:
Befolyásolja a vállalkozási ötlet sikerét az ötlet hatóköre alapján. Ez a környezet olyan tényezőket foglal magában, mint a vállalkozás elhelyezkedésének meghatározása (például egy hidroelektromos erőmű üzemeltetéséhez folyó vízre, vagy szélerőművek építéséhez megfelelő domborzatra, szeles körülményekre van szükségünk). Ugyanakkor, függetlenül a vállalkozás tevékenységi körétől, meg kell felelni a környezetvédelmi normáknak, a hatályos európai és nemzeti szabványoknak, tehát hogy a vállalkozás tevékenységével ne szennyezze a természeti környezetet.
Számos hatással van az üzleti ötlet fennmaradására, hiszen a lakosság részesül a sikeres ötlet eredményeiben, mint fogyasztó, de ezen eredmények létrehozásáért is felelős, mint munkaerőforrás.
Nemzeti és nemzetközi szinten egyaránt elengedhetetlen elem, jelentős hatással van egy üzleti ötlet sikerére. Ide
sorolhatjuk a hazai és külfüldi piac stabilitását, valamint a pénzügyi és gazdasági körülményeket, áruforgalmazás, szolgáltatásnyújtás lehetőségét, és a lakosok vásárlóerejét.
Amelyet az üzleti ötlet megvalósításának otthont adó régió, ország, vagy akár únió jogrendszere képvisel, amelyben a társaság működik. Ez a környezet szabályozza az üzleti magatartást törvényekkel, jogszabályokkal, előírásokkal, amelyeket a vállalkozónak be kell tartania ahhoz, hogy szabályszerűen működhessen.
A vállalatoknak készen kell állniuk a politikai döntések helyi és nemzetközi eredményeire. A politikai környezet elemeihez sorolhatóak: az adók növekedése vagy csökkentése, új technológiák elfogadása, kereskedelmi korlátozások, fogyasztóvédelem.
II. A szervezet belső környezetét alakító tényezők között szerepelnek a menedzsment tevékenységek, és a működési folyamatok egymásra gyakorolt hatásai.
A belső környezet része minden, a működési folyamatokat meghatározó elem. A belső környezetbe tartozik továbbá a vállalati folyamatok biztosításához szükséges gépek, berendezések, anyagok, stb.
Továbbá, ide soroljuk a vállalatnál uralkodó stílust, mely a vezetési, az irányítási és a munkavégzést egyaránt magában foglalja, továbbá meghatározza a vállalat szereplőinek egymáshoz való viszonyát:
Itt említhetjük a munkaerőt, a munkatársak képességeit és készségeit, demográfiai és egyéb jellemzőit, mely a vállalat humán erőforráspotenciálját jelöli ki.
A vállalat belső környezetének szerves része továbbá a szakértelem, amely nem kizárólag a munkaerőt, mint egyének szakértelmét jelöli, hanem a vállalat komplex tudását, a vállalat kompetenciáját; stratégiáját, mely a vállalat piaci tevékenységére, piaci magatartására szolgál.
A belső környezet tehát magában foglalja a vállalat múltját, jelenét, jövőjét, a vállalat mindennapi életének prioritásait, önértékelését.
Ahhoz, hogy feltárjuk és ki tudjuk vizsgálni mely környezeti tényezők befolyásolják a leginkább vállalkozásunk sikerességét, környezeti elemzést kell végeznünk. A környezetelemzés pedig a stratégiai menedzsment részét képezi.
Stratégiai menedzsment: A vezetői döntések és cselekvések összessége, amely meghatározza a vállalat hosszútávú teljesítményét. Ez magában foglalja a környezeti elemzést (külső és belső egyaránt), a stratégia megfogalmazását
(stratégiai tervezés), a stratégia végrehajtását, valamint az értékelést és az ellenőrzést. A stratégiai menedzsment tanulmánya kihangsúlyozza a külső lehetőségek és kockázatok nyomon követését és értékelését a vállalat erősségei és gyengeségei tükrében annak érdekében, hogy új stratégiai irányvonalat teremtsen és megvalósítson egy szervezet számára.
Üzleti stratégia: Olyan cselekvések vagy döntések halmaza, amely segíti a vállalkozókat az üzleti célok elérésében. Nem más, mint egy tervkészlet, amelyet egy vállalat vezetése hajt végre: a piaci versenyhelyzet biztosítása, a tevékenység folytatása, a fogyasztók kielégítése és az üzleti tevékenység kívánt céljainak elérése érdekében. Az üzleti stratégia megalkotásával a stratégiai menedzsment foglalkozik.
A környezeti szkennelés során a stratégiai vezetőknek először is tisztában kell lenniük a vállalat természetes, társadalmi és a munkakörnyezet számos változóival.
Az üzleti környezet elemzése a stratégiai menedzsment tervezésének alapvető része. Az ilyen elemzés értelmezése érdekében a tanácsadók, az üzleti iskolák az egész világon javasolják a SWOT keretrendszer (erősségek, gyengeségek, lehetőségek és veszélyek elemzése; angolul: strengths, weaknesses, opportunities, threats) alkalmazását.
A SWOT-elemzés jó alapot nyújt stratégia, üzleti ajánlat, vállalati helyzetelemzés, célok megalkotásához, és még arra is rámutathat, mely ötleteket érdemes megvalósítani.
Sok vállalkozónak nehéz a SWOT eredményei alapján dönteni. Ez a probléma akkor fordulhat elő, amikor a vállalkozó az alapján cselekszik, ahogyan eddig is döntött. Az is előfordulhat, hogy az ösztöneire támaszkodik, ami egy tapasztalt vállalkozó számára hasznos lehet, de mindig fel kell mérnie a lehetőségeket és a kockázatokat.
Az erősségek leírják, hogy egy szervezet miben mutatkozik meg és mi választja el a versenytársaitól: ismert márka, hűséges vevőkör, stabil pénzügyek, egyedi technológia.
A gyengeségek megakadályozzák a szervezetet abban, hogy az optimális szinten teljesítsen. Ezek azok a területek, ahol a vállalkozásnak javulnia kell a versenyképesség megőrzéséhez: gyenge márka, az átlagosnál alacsonyabb forgalom, magas adósságszint, nem megfelelő ellátási lánc vagy tőkehiány.
A lehetőségek olyan kedvező külső tényezőkre utalnak, amelyek versenyelőnyt jelenthetnek egy szervezet számára. Például, ha egy ország nyitott a behozatali autók iránt, egy autógyártó új piacra exportálhatja járműveit, növelve az eladásokat és a piaci részesedést.
A fenyegetések olyan tényezőkre utalnak, amelyek károsíthatják a szervezetet. Például az aszály fenyegetést jelent a búzatermelő cég számára, mivel tönkreteheti vagy csökkentheti a terméshozamot. Egyéb általános fenyegetések közé tartoznak például az anyagköltségek növekedése, a verseny fokozódása, a szoros munkaerő-kínálat és így tovább.
Egy SWOT-elemzés kitöltése már a vállalkozás beindítása előtt nagyon hasznos. Segítségével megválaszolhatóak a vállalkozás működésével és jövedelmezőségével kapcsolatos különböző kérdések. Fel fogjuk fedezni, hogy a vállalkozás világa soha nem marad változatlan. Azok az üzletek, amelyek nem hajlandók haladni az emberek vásárlási szokásainak változásával, nem tudnak sokáig fennmaradni. A vállalkozás fejlődése vagy új termék létrehozása során elengedhetetlen a SWOT-elemzés annak biztosítása érdekében, hogy ne fektessünk be egy olyan termékre, amelyre nincs szükség a piacon.
*Ez csak egy mintasablon, és néhány példa azokra a kritériumokra, amelyeket figyelembe kell venni egy saját SWOT-elemzési sablon személyre szabásakor. Fontos, hogy minden érintett pontosan tudja az elemzés elvégzésének okait.
„Az üzlet világát alkotó vállalatok, vállalkozások, szervezetek, tevékenységük minden területén egy közegben, egymással kölcsönhatásban működnek, melyet környezetnek nevezünk.
A vállalkozás környezete nem más, mint azon tényezők, szervezetek, személyek dinamikusan változó összessége, melyekre a vállalat, a vállalat szereplői gazdasági tevékenységük során közvetve, vagy közvetlenül hatással vannak, s amelyek közvetve, vagy közvetlenül ugyancsak hatást gyakorolnak a vállalkozásra.”
VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET
Az üzleti ötlet sikere nagy mértékben a környezeti hatásoktól is függ, úgy az üzleten belül, mint a vállalkozáson kívül.
I. A külső, környezeti tényezőket a vállalkozó nem tudja befolyásolni, csupán alkalmazkodni tud hozzájuk, és a megfelelő lépéseket megtenni annak érdekében, hogy a környezeti változásokból eredő kockázatokat minimalizálja. Alapvetően a külső környezeti tényezők 4 csoportját tudjuk megkülönböztetni:
- Természetföldrajzi környezet:
Befolyásolja a vállalkozási ötlet sikerét az ötlet hatóköre alapján. Ez a környezet olyan tényezőket foglal magában, mint a vállalkozás elhelyezkedésének meghatározása (például egy hidroelektromos erőmű üzemeltetéséhez folyó vízre, vagy szélerőművek építéséhez megfelelő domborzatra, szeles körülményekre van szükségünk). Ugyanakkor, függetlenül a vállalkozás tevékenységi körétől, meg kell felelni a környezetvédelmi normáknak, a hatályos európai és nemzeti szabványoknak, tehát hogy a vállalkozás tevékenységével ne szennyezze a természeti környezetet.
- Demográfiai környezet:
Számos hatással van az üzleti ötlet fennmaradására, hiszen a lakosság részesül a sikeres ötlet eredményeiben, mint fogyasztó, de ezen eredmények létrehozásáért is felelős, mint munkaerőforrás.
- Gazdasági környezet:
Nemzeti és nemzetközi szinten egyaránt elengedhetetlen elem, jelentős hatással van egy üzleti ötlet sikerére. Ide
sorolhatjuk a hazai és külfüldi piac stabilitását, valamint a pénzügyi és gazdasági körülményeket, áruforgalmazás, szolgáltatásnyújtás lehetőségét, és a lakosok vásárlóerejét.
- Jogi környezet:
Amelyet az üzleti ötlet megvalósításának otthont adó régió, ország, vagy akár únió jogrendszere képvisel, amelyben a társaság működik. Ez a környezet szabályozza az üzleti magatartást törvényekkel, jogszabályokkal, előírásokkal, amelyeket a vállalkozónak be kell tartania ahhoz, hogy szabályszerűen működhessen.
- Politikai környezet:
A vállalatoknak készen kell állniuk a politikai döntések helyi és nemzetközi eredményeire. A politikai környezet elemeihez sorolhatóak: az adók növekedése vagy csökkentése, új technológiák elfogadása, kereskedelmi korlátozások, fogyasztóvédelem.
II. A szervezet belső környezetét alakító tényezők között szerepelnek a menedzsment tevékenységek, és a működési folyamatok egymásra gyakorolt hatásai.
A belső környezet része minden, a működési folyamatokat meghatározó elem. A belső környezetbe tartozik továbbá a vállalati folyamatok biztosításához szükséges gépek, berendezések, anyagok, stb.
Továbbá, ide soroljuk a vállalatnál uralkodó stílust, mely a vezetési, az irányítási és a munkavégzést egyaránt magában foglalja, továbbá meghatározza a vállalat szereplőinek egymáshoz való viszonyát:
Itt említhetjük a munkaerőt, a munkatársak képességeit és készségeit, demográfiai és egyéb jellemzőit, mely a vállalat humán erőforráspotenciálját jelöli ki.
A vállalat belső környezetének szerves része továbbá a szakértelem, amely nem kizárólag a munkaerőt, mint egyének szakértelmét jelöli, hanem a vállalat komplex tudását, a vállalat kompetenciáját; stratégiáját, mely a vállalat piaci tevékenységére, piaci magatartására szolgál.
A belső környezet tehát magában foglalja a vállalat múltját, jelenét, jövőjét, a vállalat mindennapi életének prioritásait, önértékelését.
KÖRNYEZETELEMZÉS:
Ahhoz, hogy feltárjuk és ki tudjuk vizsgálni mely környezeti tényezők befolyásolják a leginkább vállalkozásunk sikerességét, környezeti elemzést kell végeznünk. A környezetelemzés pedig a stratégiai menedzsment részét képezi.
Stratégiai menedzsment: A vezetői döntések és cselekvések összessége, amely meghatározza a vállalat hosszútávú teljesítményét. Ez magában foglalja a környezeti elemzést (külső és belső egyaránt), a stratégia megfogalmazását
(stratégiai tervezés), a stratégia végrehajtását, valamint az értékelést és az ellenőrzést. A stratégiai menedzsment tanulmánya kihangsúlyozza a külső lehetőségek és kockázatok nyomon követését és értékelését a vállalat erősségei és gyengeségei tükrében annak érdekében, hogy új stratégiai irányvonalat teremtsen és megvalósítson egy szervezet számára.
Üzleti stratégia: Olyan cselekvések vagy döntések halmaza, amely segíti a vállalkozókat az üzleti célok elérésében. Nem más, mint egy tervkészlet, amelyet egy vállalat vezetése hajt végre: a piaci versenyhelyzet biztosítása, a tevékenység folytatása, a fogyasztók kielégítése és az üzleti tevékenység kívánt céljainak elérése érdekében. Az üzleti stratégia megalkotásával a stratégiai menedzsment foglalkozik.
A környezeti szkennelés során a stratégiai vezetőknek először is tisztában kell lenniük a vállalat természetes, társadalmi és a munkakörnyezet számos változóival.
Az üzleti környezet elemzése a stratégiai menedzsment tervezésének alapvető része. Az ilyen elemzés értelmezése érdekében a tanácsadók, az üzleti iskolák az egész világon javasolják a SWOT keretrendszer (erősségek, gyengeségek, lehetőségek és veszélyek elemzése; angolul: strengths, weaknesses, opportunities, threats) alkalmazását.
SWOT – ELEMZÉS
A SWOT-elemzés jó alapot nyújt stratégia, üzleti ajánlat, vállalati helyzetelemzés, célok megalkotásához, és még arra is rámutathat, mely ötleteket érdemes megvalósítani.
Sok vállalkozónak nehéz a SWOT eredményei alapján dönteni. Ez a probléma akkor fordulhat elő, amikor a vállalkozó az alapján cselekszik, ahogyan eddig is döntött. Az is előfordulhat, hogy az ösztöneire támaszkodik, ami egy tapasztalt vállalkozó számára hasznos lehet, de mindig fel kell mérnie a lehetőségeket és a kockázatokat.
Az erősségek leírják, hogy egy szervezet miben mutatkozik meg és mi választja el a versenytársaitól: ismert márka, hűséges vevőkör, stabil pénzügyek, egyedi technológia.
A gyengeségek megakadályozzák a szervezetet abban, hogy az optimális szinten teljesítsen. Ezek azok a területek, ahol a vállalkozásnak javulnia kell a versenyképesség megőrzéséhez: gyenge márka, az átlagosnál alacsonyabb forgalom, magas adósságszint, nem megfelelő ellátási lánc vagy tőkehiány.
A lehetőségek olyan kedvező külső tényezőkre utalnak, amelyek versenyelőnyt jelenthetnek egy szervezet számára. Például, ha egy ország nyitott a behozatali autók iránt, egy autógyártó új piacra exportálhatja járműveit, növelve az eladásokat és a piaci részesedést.
A fenyegetések olyan tényezőkre utalnak, amelyek károsíthatják a szervezetet. Például az aszály fenyegetést jelent a búzatermelő cég számára, mivel tönkreteheti vagy csökkentheti a terméshozamot. Egyéb általános fenyegetések közé tartoznak például az anyagköltségek növekedése, a verseny fokozódása, a szoros munkaerő-kínálat és így tovább.
MIKOR ÉRDEMES A SWOT-ELEMZÉST HASZNÁLNI?
Egy SWOT-elemzés kitöltése már a vállalkozás beindítása előtt nagyon hasznos. Segítségével megválaszolhatóak a vállalkozás működésével és jövedelmezőségével kapcsolatos különböző kérdések. Fel fogjuk fedezni, hogy a vállalkozás világa soha nem marad változatlan. Azok az üzletek, amelyek nem hajlandók haladni az emberek vásárlási szokásainak változásával, nem tudnak sokáig fennmaradni. A vállalkozás fejlődése vagy új termék létrehozása során elengedhetetlen a SWOT-elemzés annak biztosítása érdekében, hogy ne fektessünk be egy olyan termékre, amelyre nincs szükség a piacon.
A SWOT-elemzés tárgya
A SWOT-elemzés elkészítésének első szakasza az elemzés tárgyának pontos meghatározása. A vállalat használhatja az elemzést egy üzleti stratégia általános kivizsgálására vagy egy adott szegmensen, például marketing, termelés vagy értékesítés során. Így látható, hogy a SWOT elemzésből kidolgozott átfogó stratégia hogyan valósulhat meg. Ha nem magyarázzuk el az elemzés okát, akkor azt vehetjük észre, hogy a vállalatban vagy szervezetben más emberek jelennek meg más válaszokkal. Egy SWOT-elemzés tárgya lehet:- Vállalkozás, vállalat ügyvitele, üzleti ötlet feltérképezése. • Új termék bevezetése.
- Egy másik vállalattal kötött partnerség.
- Egy másik vállalat felvásárlása.
SWOT mintasablon:
*Ez csak egy mintasablon, és néhány példa azokra a kritériumokra, amelyeket figyelembe kell venni egy saját SWOT-elemzési sablon személyre szabásakor. Fontos, hogy minden érintett pontosan tudja az elemzés elvégzésének okait.
| SWOT | |
| ERŐSSÉGEK (STRENGTHS) • Az ötlet előnyei? • Képességek? • Versenyelőnyök? • Források, eszközök, emberek? • Tapasztalat, tudás, adatok? • Pénzügyi tartalékok, valószínű hozam? • Innovatív szempontok? • Földrajzi elhelyezkedés? • Ár, érték, minőség? • Akkreditációk, képesítések? • Folyamatok, rendszerek, informatika, kommunikáció? | GYENGESÉGEK (WEAKNESSES) • Az öltet hátrányai? • Hiányosságok a képességekben? • Hiányok a versenyképességben? • Hírnév, jelenlét és elérhetőség? • Pénzügyek? • Saját ismert sebezhetőségek? • Menetrendek, határidők? • Folytonosság fenntartása? • Negatív hatások az alaptevékenységekre? • Az adatok megbízhatósága, a terv kiszámíthatósága? • Vezetők rátermettsége? |
| LEHETŐSÉGEK (OPPORTUNITIES) • Piaci fejlemények? • A versenyzők sebezhetőségei? • Ipari vagy életmódbeli trendek? • Technológiai fejlesztés és innováció? • Globális hatások? • Melyek a célpiacok? • Üzleti és termékfejlesztés? • Információ és kutatás? • Partnerségek, ügynökségek, disztribúció? • Szezonális, időjárási, divathatások? | VESZÉLYEK (THREATS) • Politikai hatások? • Jogalkotási, környezeti hatások? • Informatikai fejlesztések? • Piaci igény? • Fontos szerződések és partnerek? • A belső képességek fenntartása? • Akadályok? • Áthidalhatatlan gyengeségek? • A kulcsszemélyzet elvesztése? • Fenntartható pénzügyi támogatás? |